Minden, amit a prosztatáról tudni kell
A közhiedelemmel ellentétben a prosztata betegségei nemcsak az idősebb korosztályt érintik! Melyek a prosztata leggyakoribb betegségei, milyen tünetekkel járnak és hogyan kezelhetők? Íme, a legfontosabb dolgok, amit a prosztatáról tudni kell.
A prosztata, más néven dülmirigy a férfi belső nemi szervekhez tartozó mirigy, amely közvetlenül a húgyhólyag alatt helyezkedik el. Olyan váladékot termel, amely fontos részét képezi a hím nemi váladéknak, vagyis az ondónak, ezért létfontosságú szerepe van a szaporodásban.
Hol van a prosztata, és hogy néz ki?
A prosztata a húgyhólyag és a húgycső között helyezkedik el, a medencefenék izmai felett. Mivel a végbél a prosztata mögött van, a végbélen keresztül meg lehet tapintani a mirigyet – a prosztatavizsgálat rendszerint így történik. Súlya körülbelül 20-30 gramm, nagysága diónyi.
Mi a prosztata szerepe?
Az orgazmus során a prosztata izmai a mirigyben tárolt folyadékot a húgycsőbe préselik, ahol az a hímivarsejtekkel és más spermakomponensekkel keveredik. Az ondó kb. 20%-át képezi a prosztataváladék. A prosztatanedv olyan anyagokat tartalmaz, amelyek fontosak a hímivarsejtek működéséhez és túléléséhez, mint például a prosztata-specifikus antigén (PSA) enzim, amely hozzájárul a hímivarsejtek ebihal-szerű szabad úszásához, hogy szerencsésen elérjék a petesejtet. Lúgos kémhatásának köszönhetően segíti továbbá a hímivarsejteket a női hüvely savas kémhatású környezetén életképes állapotban átjuttatni.
Számos egészségügyi probléma érintheti a prosztatát, beleértve a prosztatagyulladást, a prosztata fertőzéseit, a prosztata megnagyobbodást és a prosztatarákot. A leggyakoribb prosztata-gondok az alábbiak.
Prosztatagyulladás
A prosztatagyulladás az 50 év alatti férfiak leggyakoribb húgyúti problémája. A prosztatagyulladásnak többféle típusa van. A bakteriális eredetű prosztatagyulladást a húgycsövön keresztül bejutó baktériumok okozzák. Más esetben a kórokozók bejuthatnak nyirokkeringés vagy véráram útján is. A tünetek lehetnek:
- 1.vizeletürítési zavarok,
- 2.láz,
- 3.fájdalom (ami a külső nemi szervek környékén túl kisugározhat az alhasig és a hát alsó részéig).
Előfordulhat tünetmentes prosztatagyulladás is, amelyben a prosztata gyulladt, de nem igényel kezelést. A bakteriális prosztatagyulladást leggyakrabban antibiotikumokkal kezelik.
A krónikusan fennálló prosztatagyulladás szexuális működési zavarokat, prosztata tályogokat, a közeli reproduktív szervek gyulladását és a véráram fertőzését okozhatja.
Jóindulatú prosztata-megnagyobbodás
Ez az állapot leginkább az 50 év feletti férfiaknál jelentkezik. Kiváltó oka nem teljesen ismert, de a kutatások szerint az életkorral összefüggő hormonális változások okolhatók. A prosztata jóindulatú megnagyobbodása (BPH) húgycső-szűkületet eredményez, ezáltal akadályozza a húgyhólyag teljes kiürülését.
Legfőbb tünetei is erre vezethetők vissza: a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás vizelési problémákkal társul (nehezen induló, akadozó vizelet, gyakori éjszakai vizelés, fájdalmas vizeletürítés). Középsúlyos esetben vizelettartási nehézségek, inkontinencia is kialakulhat. Idővel többek között húgyúti fertőzéseket, húgyhólyag- vagy vesekárosodást és hólyagköveket is okozhat. Kezelése életmódváltást, gyógyszeres kezelést és műtétet foglalhat magában.
Prosztatarák
A prosztatarák az egyik leggyakoribb daganattípus, körülbelül minden kilencedik férfit érint élete során. A prosztatarák kialakulásának kockázata nagyobb a 65 év felettiek körében, illetve azoknál, akiknek a családjában előfordult már ilyen betegség. A daganatra utaló jelek a betegség előrehaladtával észlelhetők:
- vizelési problémák
- véres sperma
- merevedési zavar
- csontfájdalom (különösen a csípő, a gerinc és a bordák környékén)
- a lábak és a lábfej zsibbadása
- vizelet- vagy széklettartási problémák
Ezeknek a tüneteknek a többségét azonban más problémák is okozhatják, ezért fontos a kivizsgálás, ha bármelyiket tapasztald.
Az elsődleges kezelési lehetőségek közé tartozik a műtét, a sugárterápia és a hormonterápia. A prosztatarák 5-15 éves túlélési aránya magas, bár a betegség gyakran halálos kimenetelű, ha távoli nyirokcsomókra, csontokra vagy más szervekre átterjed.
